Mégsem a Ford kerül most szóba. Vele majd hétvégén kezdek foglalkozni, a kerekeiről a szerelőbakokra helyezéssel, meg a tennivalók összeírásával fog az idő eltelni. A flottának tagja még a Renault Medallion is, tegnap pedig t elkészült a klímarendszerének nagygenerálja.

A Medallion amerikai piacra gyártott Renault 21-et jelent. A franciák megpróbáltak belépni erre a piacra, az American Motors (AMC) közreműködésével, és partnereként. Vitték még az Alliance / Encore párost is, mindkettő Renault 9 és 11 alapokra épült, az Alliance esetében kabriót is készítettek az R9-ből. A kínálat csúcsa a Medallion volt, na persze az ottani viszonylatban körülbelül az első generációs Suzuki Swift sedannak felelt meg, ha mondjuk azt Európában egy 5-ös BMW-hez viszonyítjuk. Érdekes kérdés, hogy miért nem a 25-öt készítették fel exportra, a 21 helyett.

A maubeuge-i gyárban készítették a Medallionokat. Kívülről a gumicsónak-lökhárítók, az orrész, itt a sárga helyzetjelzővel ellátott, polykarbonát burával (szeret sárgulni) reflektorok mutatják, hogyan kellett a formatervet elcseszni az amcsi piacra. Hátul már jobb a helyzet, a 80-as években kedvelt módon teljes a lámpasor a hátfalon. Tervezem a lökösök cseréjét az európai modellére, bár nem tudom, hogyan lehet azokat adaptálni a kissé más formájú orra. Az utastérben plüsskárpit található, szerencsére nem szürke, se nem fekete, hanem a karosszériával megegyező színű. Még a 90-es években láttam egy megyeszékhelyen aranymetál színben, bézs kárpittal, illetve a közelünkben lévő francia autóbontó is bontott el egyet, ami kék színű volt kívül belül, csak tragikusan szétrohadt. Ebből az autóból jó pár dolgot vásároltunk az elmúlt években, mivel a Medallion is régi családtag. 15 éve van nálunk, édesapám a R18-as leváltásrára vette. Nem csinált vele jó vételt, kb. egy évet használta, aztán jött a nagygenerál. A motorban az előző tulaj, vagy tulajok, ki tudja ezt, nem igazán szeretett olajat cserélni. A dugattyúgyűrűk szépen beégtek a hornyaikba, a kompressziónak annyi lett. Nyáron lett véve, (igaz olcsón), télen már be sem lehetett indítani, illetve heti rendszerességgel vette Fater a hidegindító szprét. Ezzel együtt is remek program volt elindulni vele, -5 -10 fok, légszűrőház csatlakozója levesz, folytószelep kinyit, istenes adag benyom. Később készült egy upgrade (?) közvetlenül a szívósorba ment a cucc. Ez után változó valószínűséggel beindult jó esetben 3-ra, kevésbé jó esetben úgy 15-re, még egy adag szíverősítő befújása után. Melegen már minden rendben volt, eltekintve az általánosan gyenge motortól. Ja, a Medallionba csak egyféle motor ment egyébként, ez pedig a J7T jelű, amely motorcsaládot a PSA-val fejlesztették ki közösen, Douvrin-ban, ami egy kisváros a belga határ környékén. Ez a 70-es években történt, a J sorozat egészen a 90-es évekig elbiciklizett, a Safrane-ban köszönt le, itt már háromszelepes hengerfejet kapott. (Kéne egy olyan, mármint a hengerfej.) Kezdetnek egytorkú karburátor táplálta ezt a blokkot, csak hogy érezzük a fejlődés ívét. Na de vissza hozzánk, a két fő gond a motor, illetve később kiderült, a Renix benzinbefecskendező volt. Ez utóbbi esetében a marketigesek kitalálták a meleg vizet, ugyanis a motor szelepdeklijére egy szép hosszú matricán a „Bosch injection” felirat került, azonban a piacra való bevezetéskor a szalonban a kis valószínűséggel a motorteret nézegető amerikai polgár akarva befolyásolni, hogy ez bizony minőség. Szvsz, a megcélzott vásárlókör valószínűleg a Meki árlistán tudott elmenni maximum, a drájv in-ben. Szóval vissza, ki lett véve a motor, ahol is csak a dugattyúgyűrűket kellett cserélni, na meg rengeteg olajiszapot eltávolítani, honvédségtől származó vegyvédelmi ruházatban, gázmaszkban, és jó pár liter ipari zsíroldóval. A drasztikus beavatkozás ellenére, és az új gyűrűknek köszönhetően a motor máig igen erős, a 150-es utazót lehet vele tartani, nagyon rugalmas, akár 2000-es fordulatszámnál is lehet feljebb váltani, viszont abszolút nem pörgős, hosszúlöketű. Az indítási problémákban a másik bűnös az injektor hűtővíz hőmérséklet érzékelője volt, ez valszeg gyenge pont, mivel ebből már hármat elfogyasztott, mióta nálunk van. Át kellett még alakítani az elektromos rendszert jó pár ponton is, továbbá a légkondi is be lett üzemelve. Mindezek vagy 10 éve történtek. Íme egy korabeli kép, ridegtartás, fékbetét csere valamikor télen. Háttérben a szomszéd Elgázosítója. Szerette az öreg tölteni az olajat a benzinbe. Akkor még nem volt high-tech szerelőhídunk a garázsrámpa helyére építve.

A légkondi egészen jól bírta magát mostanáig, bár igen zajos volt a kompresszor, ha dolgozott. Innen jól tudtam, mikor kapcsol be és ki, avagy eléri e a csúcsnyomást. Ez a múlt év elejéig jó volt, de aztán se nem hűtött, se nem kapcsolt le, úgy hogy ideje lett egy átnézésnek.

Én úgy gondoltam, hogy a kondenzátorra menő kis és nagynyomású csövek csatlakozásánál lévő tömítőgyűrűk fáradtak el, mivel itt kenőolaj kicsapódást láttam. Sajnos a probléma ennél komplexebb volt, így a végösszeg is, amit le sem merek írni, de valószínűleg megérte. Elsőként, kicserélődött a kondenzátor. Lehetett volna hegeszteni, csak akkor fél, egy, másfél év múlva máshol lukad ki, annak meg sok értelme nincs. Cserélődött a szárítópalack, sőt a rendszer immár R134-el üzemel. A kompresszorral rendesen megdolgozott a Prímaklíma személyzete (köszönet a munkáért, remélhetőleg tartós eredménye lesz) kivették- betették vagy négyszer, közben cseréltek tömítéseket, három plusz egy esetben csapágyakat, illetve a végén dugattyúsort is. Ez utóbbit elhoztam tartalékba. Szerencséjük volt, egy másik, elfekvő Sanden kompresszorból kitudták venni az enyémbe megfelelőt. Mindenképpen ki akarták kúrálni a kompresszor zaját, igaz, ez korábban sem okozott gondot, a hűtőteljesítmény megfelelő volt, besülni meg sosem akart. Azért hogy halk, sokkal jobb, az autó korából, a külső szemlélő számára adódó f*stalicska együttható mértékét jelentősen csökkenti. Remélem örömöm lesz benne sokáig, az OT vizsgán is adja majd a hideget, 2018-ban, tehát nem holnap.

Az autóról jó pár fotó:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.