Mivel az elmúlt időszakban sok okból nem értem rá az autóval foglalkozni, viszont húsvétkor a feleségem szüleinél voltunk, így elvittem magammal a karbit, meg a szerszámokat. Jól összekészítettem mindent, legalábbis azt gondoltam, amíg hozzá nem kezdtem. Sajnos a membránok, a csavarok, seegergyűrűk otthonmaradtak, így a tervezett beállítási feladatok elvégzése elmaradt. Helyette, elkezdtem a fedéltömítést készíteni. A múlt héten körbenéztem a neten, itthon nincs, e-bay-en van, nekem meg van prespánlapom, ígyhát úgy döntöttem, elkészítem, bár ez jó időigényes piszmogós munka. Mivel hétfőre elromlott az idő, a betervezett kirándulás is elmaradt (a furgonnal mentünk volna, jól lementem kutyába a Biturbo után, mi?) így elkezdtem dolgozni a konyhaasztalon, közben beszélgetni, és vendégeket fogadni is lehet.

Így készült a tömítés: eredetileg a karburátor szellőztetőszelepét is ki akartam venni, ki is lesz majd véve, de eszköze nem volt az öreg Gyulának (kis seeger-fogó) kellett volna, amit persze otthon hagytam. Na mindegy, hoztam kintről egy csavart, meg rákakasztottam a prespánlapot a szellőztetőszelepre, majd miután így rögzítettem, elkezdtem kipréselni a tömítést. Ehhez egy tűreszelő nyelét használtam. Három óra ment rá a két venturi, meg az úszóház kipréselésére. A furatok elkészítése már gyorsan fog menni, átjelölöm, majd lyukasztóval ütöm őket át. Ez a következő etap része lesz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.