A hétvégén Fater ráért, és kirobbantotta a talpasgömbfejeket a lengőkarokból. Ehhez leköszörülte a rögzítőszegecsek fejeit, ami nem akármilyen acélból volt, így többször is elhangzott tőle, a veterán és youngtimer autósok körében közkedvelt "ebben még volt' Anyag!" mantra. A szegecsek fejének maradékát gyakorlatilag le kellett vésnie, főleg a hátsóét, ahova nem fért be a flexxel. A kiszedett talpasgömbfejeket félretettem, ugyanis tokozásuk remekül alkalmassá teszi őket arra, ha netán felújításukra volna szükség, hogy zsírzógombot kapjanak, ami az élettartamukat jelentősen megnövelné. Bár azt hiszem, hogy erre nem is lesz szükség, maximum a nagyon távoli jövőben. Fater műtéti eszközei:

Beépítésre kész a kormány-segédkar! Ahogy korábban meséltem, az előző tulajdonosnál ez tönkrement, majd sajátos, öt forintot nem érő kontármunkával próbálták megjavítani. A javítási munkám célja egy pontosan illeszkedő új persely készítése volt. Előzőleg próbáltam megfelelő méretű (külső átmérő 20mm, belső 15mm) kész bronz, vagy acélperselyt keresni, de végül is az elkészítés maradt. Egy korábbi teherautó szilentblokk acélperselyét találtam megfelelőnek az átalakításra. Elsőként a furatot fúrtam fel 14,5 mm-re. 

Sajnos az esztergapadunkra készíteni kell majd egy olyan szíjtárcsát, ami megfelelően alacsony fordulaton tudja forgatni a munkadarabot. Így, mivel a fordulatszám elég magas volt, csak nagyon lassan tolhattam előre a fúrót, valahogy olyan sebességgel, ahogy Demszkygrádban épül a 4-es metró. Bár én valszeg nem fogok leigazolni a Csíkoskatonkákhoz, a Markó utcába :-) A fúró éle is megmaradt, a furat meg elkészült. Eleinte a standard vágó- fúró- üregelő szprét használtam, aztán motorolajjal kentem, de a fúráshoz legjobb a Maserati sebváltójából leereszett vastag váltóolaj volt. Haladtam 2-3 mm-t majd leállítottam, elhúztam a szegnyerget a fúróval, és telelocsoltam a készülő furatot az olajjal. Majd elindítottam, és megint haladtam 2-3 mm-t.

Haladtam szép lassan.
 

Másnap folytattam, elsőként megfelelő reggelivel...

A nyers furat utómunkálására találtunk Faterral megfelelő dörzsárat, Fater nagyon óvatosan átküldte a furaton. A külső átmérőre alakítással folytattam a munkát, hasonló óvatossággal, és a fáin Maserati féle használt váltóolajjal. Fater felszerelte és beállította a kést, aztán rámhagyta a többit. Itt is minimális előtolást alkalmaztam, óvatosan munkáltam a perselyt.

Feleségem is gondoltam, úgy értve, hogy egy jó nagy konyhai dörzsinek megfelelő forgácsot is sikerült termelni.

Elkészült perselyt -köszönhetően, hogy a készítéskor tizedenként haladtam előre- könnyen, de húzósan be tudtam sajtolni a házába. Ez után már csak a szépítés maradt hátra: feltettem a műanyagfedeleket, tömítőgyűrűt kapott a a persely, hogy a kenőanyag bent maradjon, és hasonlók. Kenésnek váltóolajat kevertem össze egy kis zsírral. Végül összement. Felhasználtam a múltkor a lengéscsillapító tokban talált acélkarikákból kettőt. Ez lett a vége:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.